Az automata öntözőrendszer célja, hogy a növények megkapják a szükséges vízmennyiséget, amennyiben a természetes forrásokból érkező csapadék kevésnek bizonyul. Ráadásul a rendszer arra is ügyel, hogy mindezt a leghatékonyabb és leggazdaságosabb módon érjük el. Mivel a megfelelő gyepgondozáshoz a nyári hónapokban havonta 120-150 mm csapadék szükséges, egy egészséges gyep vízigénye napi 4-5 mm. A felhasznált szórófejek műszaki adatai határozzák meg, hogy az öntözőrendszer egy adott elrendezés mellett egy óra alatt mennyi vizet képes kijuttatni, ezért egy jól megtervezett és szakszerűen telepített öntözőrendszerrel, ahol a szórófejek ideális távolságra vannak egymástól, a kibocsátott vízmennyiség pedig megfelel a növényzet igényeinek, akár 50%-os vízmegtakarítás is elérhető a kézi öntözéshez képest.
Az automata öntözőrendszer tehát arra jó, hogy időt, energiát és pénzt spóroljunk vele! Mivel az öntözővizet a felügyeletünk nélkül – akár a távollétünkben is – a növényzetnek legideálisabb módon juttatja el kertünk gondosan kialakított zónáiba, az automata öntözőrendszer időt takarít meg számunkra, valamint a pénztárcánkra is vigyáz, mert beállításainak köszönhetően törekszik a legoptimálisabb vízfelhasználásra.
Általános kérdések
Milyen napszakban célszerű az öntözés?
Az öntözés szempontjából több ok miatt is a hajnali órákat javasoljuk:
- ekkor a legalacsonyabb a hőmérséklet, tehát a párolgási veszteség is;
- a légmozgás általában hajnalban a legkisebb, így a vízcseppek tényleg a terv szerinti területre kerülnek;
- a hajnali órákban a hálózati víznyomás sokkal hatékonyabb öntözést, nagyobb egyenletességet tesz lehetővé, mint pl. a kora esti, amikor mindenki öntöz;
- ilyenkor nem használja senki a kertet, így a legkevésbé sem zavaró az öntözőrendszer működése;
- a reggeli napsütés gyorsan felszárítja a levelekről a vízcseppeket, így minimálisra csökkenthető a gombás megbetegedések valószínűsége.
Mennyi ideig működtessem az öntözőrendszert?
Ezek a számok évszakonként, az öntözött növényzethez és a kert mikroklímájához mérten változhatnak, de alapvetően:
- rotoros (forgó) szórófejeknél naponta és zónánként 15-40 perc;
- spray szórófejeknél naponta és zónánként 5-12 perc;
- csepegtetőcsöveknél heti két-három alkalommal, zónánként 20-60 perc.
Milyen gyakorisággal öntözzek?
- Sík, gyepes területeket átlagos kötöttségű talajokon naponta vagy kétnaponta érdemes öntözni (ha kétnaponta öntözünk, kétszer annyi vizet kell kiadni, tehát vizet nem spórolunk, viszont a gyökereket mélyebbre szoktatjuk, ezáltal ellenállóbb növényzetet nevelhetünk);
- lejtős területen célszerű naponta, illetve naponta többször öntözni (a napi vízadagot több szakaszban kiadni), ui. a hirtelen kiadott nagy vízmennyiség nem tud beszivárogni a talajba, így lefolyik a felszínen, ezáltal kárba vész, sőt még eróziós károkat is okozhat;
- tujasort, cserjéket célszerű ritkábban, hetente egy-két alkalommal öntözni, viszont akkor nagyobb vízadaggal, hogy a mélyebb talajrétegeket is átnedvesítve lefelé szoktassuk a gyökereket.
Mit kell tennem az öntözőrendszerrel a tél közeledtével?
Mindenképpen vízteleníteni kell a rendszert, ugyanis a csőhálózatot, alkatrészeket károsíthatja a jég.
Mi a teendőm tavasszal?
Április vége felé, amikor már melegszik az idő, lassacskán be kell indítani az öntözőrendszert, és tüzetesen átvizsgálni, hogy egy újabb gondtalan szezon elé nézhessünk.
Üzemeltetés, karbantartás
| Egy öntözőrendszert nem elég megépíteni: a hosszú időn át tartó megbízható működésnek némi odafigyelés az előfeltétele. |
| Illúzió volna azt gondolni, hogy a kész rendszerrel nincsenek további teendőink. Gondoljunk csak bele: az autónkba sem csak tankolunk, hanem időnként le is mossuk, átvizsgálásra visszük, odafigyelünk rá. De nem kell megijedni, jól megépített öntözőrendszer esetén ezek minimális időráfordítást igényelnek. Az öntözőrendszerrel kapcsolatos évközi teendők: tavaszi indítás és átvizsgálás, évközi „ránézéses” felügyelet, téliesítés. A tavaszi indításkor ki kell tisztítani a szűrőt;ellenőrizni kell, zárva van-e az ürítőcsap, majd óvatosan ki kell nyitni a főcsapot (hirtelen nyitásra a megiramodó víz károsíthatja a csőhálózatot);egyenként meg kell nézni, hogy megfelelően működnek-e a szelepek;újra kell programozni a vezérlőt;zónánként elindítva a rendszert ellenőrizni kell, hogy a szórófejek megfelelően öntöznek-e (jó-e a szóráskép és a szögbeállítás). Ha valami beállítási probléma van, az általában egyszerűen orvosolható. Az öntözési szezon folyamán……néhányszor érdemes a vezérlő programját a hőmérséklethez igazítani – ez alkalmanként kb. 1 perc, hiszen az összes vezérlő rendelkezik az évszakok követését megkönnyítő funkcióval.Érdemes továbbá évi néhány alkalommal figyelni a rendszert öntözés közben, pusztán annak ellenőrzése céljából, hogy valóban minden rendben van-e. Persze a jól működő öntözőrendszer nyújtotta élmény sem elhanyagolható. A víztelenítésEz általában rövid művelet, amit október vége felé, még az első fagyok beállta előtt célszerű elvégezni. Ilyenkor el kell zárni a főcsapot, a kompresszort csatlakoztatni kell a rendszer elején található ürítőcsapra, és zónánként, a szórófejeken át a teljes csőhálózatból ki kell fújni a vizet a kertbe. Ha ez nem történik meg, a rendszert komoly fagyveszélynek tesszük ki, ugyanis a szórófejekben, mágnesszelepekben maradó víz megfagy, és szétfeszítheti azokat. |
